Többnyelvűség és motiváció az angol nyelv tanulásában

Dr. Dégi Zsuzsanna, az MTA Alumni tudományokat népszerűsítő program keretén belül április 12.-én látogatott el intézményünkbe, ahol az angol nyelvi munkaközösség az Angol Nyelv Napja rendezvényéhez kapcsolódóan tartotta meg az előadását.

Az előadásának a TÖBBNYELVŰSÉG ÉS TÖBBNYELVŰVÉ VÁLÁS volt a témája.

Bevezetőként egy kérdést intézett felénk:

Mi fán terem az alkalmazott nyelvészet?

       Nyelv és társadalom, nyelv és beszélők közötti kapcsolatot vizsgálja, a nyelvek használatát, alkalmazását, működését

       az alkalmazott nyelvészet mindenhol jelen van, ahol a nyelvtudomány és a mindennapi élet összekapcsolódik

       CÉLJA a nyelvtudomány eredményeinek hasznosítása a közvetlen társadalmi gyakorlatban, illetőleg más, a nyelvészettel érintkező elméleti tudományokban

       Alterületei:

       Szociolingvisztika

       Nyelvtanítás, nyelvtanulás

       Szótárkészítés

       Fordítás

       Pszicholingvsiztika, neurolingvisztika

       Nyelvi jogok, nyelvpolitika

       Igazságügyi nyelvészet (forensic linguistics)

       Nyelvtechnológia vagy számítógépes nyelvészet (gépi fordítások)

 

A nyelv és az iskola kapcsolatának legfontosabb állomásai:

v  Harmadiknyelv-elsajátítás

v  Többnyelvű egyének nyelvtanulása

v  Osztálytermi nyelvhasználat

v  Idegennyelvtanulási motiváció

A többnyelvűséggel kapcsolatban egy online kérdőívben kérdezte a hallgatóságot.

Az előadónk prezentációjának része volt az alábbi képkocka:

A belső és külső motiváció követte a beszámolóját.

A nyelvi énkép három fő részre osztható:

1.ideális nyelvi énkép: azok a tulajdonságok, amelyeket valaki szeretne a magáénak tudni (vágyak), ennek a része kell legyen az, hogy egyszer majd magas szinten tudnak beszélni a választott nyelven

2.szükséges nyelvi én: az olyan célok, amelyeket a környezet határoz meg (család/társadalom által támasztott kötelességek, felelősség)

3.a tanuló környezete: élmények, tapasztalatok, tanterem, a pedagógus, a tanterv és a csoport, amelyben tanul (Dörnyei 2014: 521).

 

Végezetül példaképekkel és motivációval zárta gondolatait.

 

       McKay (2002) szerint az emberek könnyebben tudnak azonosulni a velük azonos nemzetiségű nem anyanyelvi beszélőkkel, akik jól használják a nyelvet

       Murhpey (1996) kortárs/közeli példaképek (NPRM) fogalmát vezette be – ezek olyan egyének, akik társadalmi, szakmai, érdeklődési és/vagy életkori szempontból közel állnak hozzánk, és akiket a nyelvi tudásuk, vagy nyelvtanulási készségeik miatt tisztelhetünk és csodálhatunk.

       Tanárok

       Korábbi tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy a tanárok képesek befolyásolni a tanulók nyelvtanulási folyamatait, mivel példaképként tekintenek rájuk.

       Curry (2019) szerint a nem anyanyelvi tanárok jobban működnek példaképként, mint az anyanyelvi beszélők.

 

Szerintem sok új, érdekes információt kaphatott az, aki részt vett az előadáson.

Anyanyelvünk mellett más nyelveket beszélni tehát nem csak azért hasznos, mert ennek köszönhetően kinyílhat előttünk a világ és megértethetjük magunkat otthonunktól távol is, hanem mert egyszerűen okosabbak is leszünk tőle. Kutatások sokasága bizonyítja, hogy a több nyelven tudó emberek agya gyorsabb, mozgékonyabb, könnyebben old meg problémákat és lassabban kopik el.

 

 

Pásztor Nóra 9.nya