„Bármilyen hosszú is egy természetfilm, bármilyen szép is egy kép, bármilyen csodás is egy-egy leírás, nem hihetjük azt, hogy ez pótolja a személyes élményt. Márpedig ezek a helyek bárki számára könnyen elérhetők, felkeresésük, felfedezésük - kinek-kinek a maga számára - jószerivel csak elhatározás kérdése.”
/Rockenbauer Pál/
Ennek a túrának már történelme van. 2019-ben a Vándortúra alkalmával eldöntöttük, a Csóványos nem maradhat ki kalandozásaink közül. 2020-ban már le is foglaltuk egyszer az Ifjúsági tábor faházait, de akkor közbeszólt a járvány. Most pedig a Bükkben terveztük a két napot, de a Bükk farkasai miatt újra elővettük a Csóványos meghódításának tervét.
Azt hiszem, amikor kitaláltuk a Sisa Pista kétnaposokat, ilyenre gondoltunk! 26 túrázó vidám nevetése verte fel téli álmából a Katalinpusztai tábor faházait. Egyesek izgatottan tárgyalták a VándorViadal második fordulójának kérdéseit, mások kissé fáradtan a nyelvvizsga felkészítő hét eseményeit ecsetelték. De volt aki már az estére hangolt: a legifjabb betyárok a padokat hozták a tűzrakó köré, míg az idősebbek a bográcsbavalót készítették elő. De természetesen nem várhatott ránk a Naszály. Igaz, most nem akartuk a csúcsát meghódítani, kényelmes portyákon mégis rengeteg látnivaló és kaland akadt. A „tipegő” tanösvényen árkot ugrottunk, a függőhídnál alatta és rajta is izgalmas volt az átkelés. Egyensúlyoztunk a mocsár cölöpjein és pihentünk az óriások asztalánál. Fejet hajtottunk Rockenbauer Pál emlékénél és a kiránduló központban percekig bámultuk a szarvasok mozgását. Be Fa-Ló-vagoltunk a táborba, ahol szépekre szállt a füst, és színre lépett a Főszakács! Gyuri betyár, betyáros lecsót készített az éhes seregnek! Köszönjük neki, és csapatának a finom vacsorát! Miközben a bográcsban kezdtek összeérni az ízek, már a következő év ízeit is kóstolgattuk három fordulóban: ősszel vár minket Biatorbágy és a Rigó Pincészet.
Mire kész lett a bográcsos, már kezdett lehűlni a levegő. Jól esett a lábunkon egyensúlyozni a meleg tányérral, és a tüzet is egyre magasabbra raktuk. Szilárdunk nem válogatott! Bármit is tett a tűzre tapsot kapott! Köszönjük, hogy vigyázott a tűzre és ránk is!
Vidám csere-bere kezdődött a Kajla matricákkal, vetélkedő fődíját pedig Horváth Anna nyerte el. Indult a Retro- party! Ha az éneklés nem melegítette fel a jelenlévőt, nem volt rest táncolni sem! Senkit nem kellett ringatni…
Reggel a statisztikai adatok szerint a legtöbbet használt kifejezés a „hideg” volt. Aztán többen rájöttek, hogy kint a friss levegőn melegebb van, mint a házban, ezért mindenütt reggeliző és pakolászó betyárokat melegített át a felkelő nap.
A második nap a teljesítményé lett a főszerep. Az évad legponterősebb túráján borongós időben kerestük fel a szép kilátást ígérő csúcsokat. Sajnos a Csóványos pont az esős arcát mutatta, de a Bárány tetőn már napozni is lehetett a távcsövezés közben. Meghódítottuk a Börzsöny csúcsát! Igazi csapattá érlelődve teljesítettük a 17 km-es csaknem 800 m szintemelkedést tartalmazó túrát. A célban azért kaptak enni a kis nyuszikák, és a nosztalgia mini-golf sem maradt el- ping-pong ütővel…
Biztosan nem írtam le minden élményünket. A fényképek még hozzátesznek kicsit, de ezt meg kellett élni! Köszönöm Nektek!
