SHAKESPEARE, AHOGY NEKÜNK TETSZIK
A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPÉN
A magyar tudomány napját hivatalosan 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság létrehozására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.
Az idei tanévben is a „Középiskolai MTA Alumni Program” segítségével igazán méltó keretek között tudtunk megemlékezni e jeles napról. A kezdeményezés célja, hogy az Akadémia tagjai tudomány-népszerűsítő előadások formájában vigyék közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, a felfedezés, a megismerni vágyás örömét, s ezzel is segítsék pályaválasztásukat.
2022. november 9-én Dr. Földváry Kinga egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol–Amerikai Intézetében az Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszékének oktatója „Filmadaptációk – szórakozástól a kutatásig” címmel tartott előadást a 12.a osztály és más osztályok érdeklődő tanulói számára. Shakespeare Rómeó és Júliáján keresztül mesélt az adaptációk érdekességeiről, az adaptációelemzés kérdéseiről.
William Shakespeare időtállóságát mutatja, hogy számtalan adaptáció készült a műveiből, ezen belül is a Rómeó és Júlia című drámájából. A rengeteg hollywoodi filmes feldolgozás és színdarabok értékelésénél fontos hangsúlyt kap az eredetiség kérdése, hogy az adott feldolgozás mennyire hasonlít az eredeti műre, mennyire adja vissza hitelesen a szerző elképzeléseit. Nagy kérdés azonban, hogy mi számít eredetinek, hiszen sok esetben nem maradtak fenn az eredeti kéziratok, az első nyomtatványok. Nincs ez másképpen William Shakespeare Rómeó és Júliája esetében sem, hiszen a mű első megmaradt kiadása már a szerző halála utánra tehető. Ilyen és ehhez hasonló érdekességekre is rámutatott a fiatal kutató.
A rendhagyó irodalmi foglalkozás során részleteket tekinthettünk meg a filmes feldolgozásokból, és azok elemzését hallhattuk. Az előadónk rámutatott, hogy a mű híres erkélyjelenete során valójában nincs is említés erkélyről, és hogy a ma Verona városában turistalátványosságként szolgáló Júlia erkélye valamikor a XIX. század elején épülhetett. A modern filmes feldolgozások során azt is megtudhattuk, hogy bármennyire is az adott korba helyezik a rendezők a történetet, bizonyos szimbólumokat az eredetiség hatása kedvéért megtartanak. Ilyen például a visszatérő erkélyjelenet vagy akár egy medencébe való beesés is (keresztvíz).
Összességében egy nagyon érdekes előadást láthattunk, a tanórai keretekhez képest újszerű megközelítéssel. Angol tagozatos és végzős tanulóként nem csak azért fontos számunkra William Shakespeare és életműve, mert az angol irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, aki az egész világirodalomra és kultúrára kiemelkedő hatással volt, hanem azért is, mert leghíresebb műve érettségi tétel iskolánkban. Új megközelítésből és sok-sok érdekességet hallva mindig könnyebb egy adott téma feldolgozása és megtanulása, és ebben segített nekünk Dr. Földváry Kinga előadása. Köszönjük szépen az angol munkaközösségnek a program megszervezését.
Sztároszta Bálint 12.A
Ízelítőül néhány részlet az előadásból: https://youtu.be/lgvKSM9EokM